Minden szülő meg van győződve a lelke mélyén, hogy az ő gyereke extra,különleges,csodalény,és ez jól is van így. Ha a tények nem ezt mutatják,akkor ugye két választás van:-elhiszem, hogy nem az,vagy a tények ellen hadakozom, nagyjából az iskoláskor végéig. Extra eset Norman Bates. Ritka az igazán őszinte elfogulatlan szülői vélemény,az érzelem a legnagyobb úr,és ugye zsigerből szeretjük és védjük a gyerekeinket.

Ráadásul mindenki meg van győződve róla,hogy csak ő tud gyereket nevelni,mindenki más hülye hozzá.  Nos én is . Én jól neveltem a gyerekem. :))))Megkapott mindent ahhoz, hogy okos értelmes, kedves, udvarias, toleráns, figyelmes stb.,stb. legyen . Hogy nem az? Hát a neveléssel (illetve a nevelési elvekkel) nincs baj, csak a gyerek lett kamasz.Félretéve az iróniát,tényleg jó gyerekem van.Jól tanul, a suliban szeretik,csak dícséretet hoz évek óta,nincs konfliktusa senkivel .Ezért lepődtem meg nagyon mikor azt mondja az iskolából hazajövet:-Ma összevesztem a takarítónővel!! Nagy cirkusz volt!

-Hogy kivel?

-Tudod,van az az idősebb nő, kijött az egyik teremből, mi kint ültünk előtte, és egyből nekiállt üvölteni,hogy mi ne kiabáljunk. A lányokkal ültünk,tanítás ott nem volt és leüvöltötte a fejünket.

-Mondtam neki,hogy ezért nem kell így kiabálni,értünk mi a szóból is, meg hogy nincs joga velünk kibálni,erre azt kérdezte,hogy veled is ilyen szemtelen vagyok-e.

-Velem?!

-Hát, hogy anyámmal is így beszélek-e.Mondtam neki,hogy anyámat tisztelem, magát meg nem!!

-Ezt mondtad? És mi lett?

-Semmi,otthagytuk.Ő meg dilizett tovább.

Láttam hogy zavarja a dolog,késöbb,mikor újra visszatért a témára,elmondtam, hogy itt akkor sem lesz igaza, ha igaza van ,mert senkivel nem beszélünk így. Egy gyerek meg nem beszélhet így egy felnőttel,mert a tiszteletet akkor is meg kell adni, és nem anyázunk egyből.(Nem prédikáltam sokat)

-De hát ő anyázott!!

Mondtam,hogy ebból biztos lesz ofői elbeszélgetés,mert a takarítónő nem fogja annyiban hagyni, úgyhogy keresse meg,és kérjen elnézést a hangnemért. Húzta a száját rendesen. Másnap:ragyog a gyerek.-Nem fogod elhinni!! Beszéltem a nővel, kölcsönösen elnézést kértünk egymástól, és azt mondta,ne haragudjunk,kicsit túlreagálta a dolgot! Nem gondoltam, hogy egy felnőtt ezt megteszi!!

Tanulság? Nincs. Mindenki vonja le.Vannak még csodák.Köszönöm,asszonyom.