BEZERÉDJ AMÁLIA

Türelem,nem tudom,mit terem,de tényleg élek még.Nos,a helyzet nagy vonalakban változatlanul tényleg kezd egy brazil szappan operára hasonlítani,de még nincs reális rálátásom a dolgokra.Magyarul még nem igazán tudom,hogy mi van,vagy mi lesz.

Nos,fitness.Megkeresett egy srác,ja,a tulaj,,h.4-5-6 órában nem volna-e kedvem nála dolgozni,Már egy hónapja itt vagyok,kezdek belejönni.Kedves John Doe,ilyen szépet írtál,az előző kommentedben,hogy ha ott dolgozom,jó nő lehetek???!(Mondjuk,a férjem is most vette észre.)

Nos,ez is nézőpont kérdése,viszont,hogy 169 cm. vagyok, és hozzá 50 kg.,a hölgyek már szóvá tették,hogy engem azért vettek fel, hogy őket bosszantsák a külsőmmel.Gyerekek,mindenki kövér,ez katasztrófa.De egy év edzés után is azok,és mikor szóvá teszem az étrendet, vagy vacsorát,azonnal menekülőre fogják.

Meséli az egyik hölgy,hogy nem fogy, de a meleg vacsora az biztos náluk.Mondom, felezze el az adagot,meg még valami saláta,stb. Másnap:-mi volt a vacsora?-rakott krumpli, de kenyeret nem ettem!!! Következő nap,megérkezik:-már a vacsoránál rád gondoltam,de nem jó,mert lelkiismeretfurdalásom van!!! 3. nap:-rámnéz:-már minden étkezésnél te jutsz eszembe!!!Azóta akkor jön,mikor én nem vagyok.:))na,majd jövök még...

-akkor még mindig Angliában lennék.Nem igyekeznék vonatot keresni,ami hazahozna,az biztos.

Mivel sógornőm kint él két éve, férjem idejét látta,hogy meglátogassuk.Engem,mint a család passzív pénzkereső tagját,egyéb érdemeim elismeréséül hívott meg magával.A repülőjegy 7000 ft. volt,a reptéri illeték,biztosítás,egyéb marhaságok végül is 22000 ft-os repülőjegyet hoztak ki végösszegnek.Ez sem sok, autóval a kétszerese lenne.

Pozsonyból indultunk,mert Bristolba innen volt a legegyszerűbb eljutni.A  reptéri személyzet viselkedésére a méla undor kifejezés a legjobb szó,utálom,ha ok nélkül utálnak.De aránylag gyorsan be-és felszálltunk,és most jön az érdekes:-majdnem féltem.Soha nem féltem repülőn,sőt kifejezetten élvezni szoktam a nekifutás gyorsaságát,azt a rohanást,úgyhogy teljesen meghasonlottam  önmagammal.Esküszöm,eszembe jutott Bukovszky,a pilóta,odafönn!!

Talán azért aggódtam tudat alatt,mert most először a kisfiam is velem repült? Na de ő aztán élvezte,eszébe sem jutott,hogy félni is kellene.Anyuka őt jól felkészítette.:)

Amikor felszálltunk,esett,leszállás után pedig egy hétig Angliában 15-17 fok meleg,gyönyörű idő volt.Sőt,ma 20 fok volt,most mondta sógornőm.

Nos,reptéren buszra szálltunk,igen Miriamele,vettem két felnőtt és egy gyerek jegyet (teljesen egyedül) :)))a vasútig,és onnan utaztunk Bathba.Ez a város a világörökség része,úgy is néz ki.Sárga homokkőből épült,2000 éves az első fürdője,azt mondjuk a Spektrumon láttam,hogy milyen gyönyörű. A parkokban valakik nyírják a füvet valamikor,mert mindig egyformán gondozott,először azt hittük egyáltalán nem szabad rámenni,de délután már kint feküdtek rajta az emberek,és piknikeltek,játszottak a kutyákkal,gyerekekkel.Nárcisz mánia van, minden tele van csodás nárciszokkal.A minden az úgy értendő,hogy az árokpart,a folyópart,a kiskertek,minden. A gyerekek belemehetnek,egyéb kár nem esik bennük,senki nem szedi le őket.Senkinek nem jut eszébe,hogy haza kéne vinni.A parkok állandó részei még a mókusok is,szelídek,és jönnek ennivalót kunyerálni.Ennél több mókus csak a Hyde-parkban van.

Sógornőm lakása kicsi,ketten bérlik egy kínai lánnyal,fejenként 300 fontot fizetnek érte. Plusz a rezsi,ami viszont kevesebb,mint nálunk.Éjszakai árammal fűtenek,állandóan meleg van.S.azt mondja,0 fokig bírják az angolok a hideget,aztán megfagynak,nincs átmenet.Egyik nap kirándultunk a tengerpartra,ami náluk azt jelenti,hogy vonatoztunk másfél órát,(igaz padlószőnyeges vonattal,)szóval leértünk,én az itthoni téli dzsekimben,férjem bőrdzsekiben--és az angol gyerekek meztelenül fürödtek a tengerben!!!!! Igaz,a szülők csak mezítláb rohangáltak ott,de egy szál pólóban,rövidgatyában,saruban.És mindnek piros volt már a hófehér bőre,hát...nem vagyok fóka azt hiszem.

Elmentünk megnézni egy sziklát, mert ők erre komoly programot szerveznek,még szerencse,hogy csodaszép nádfedeles kőházas falukon mentünk keresztül,minden háznál birkák,tényleg,mint a filmekben.Mára ennyit,folyt.köv.

Barátnőm hazafelé tartott este fél tízkor,egy viszonylag csendes kis utcában. Nadrág,hosszú fekete kabát volt rajta.Egyszercsak valaki benyúlt a kabát alá,át a lába között.

Hátranézett,és mivel sötét volt, csak egy sötét,sapkáját a szemébe húzott alakot látott. Megfordult,lekapta válltáskáját,és elkezdte ütni a packot, az meg hirtelen futásnak eredt. Barátnőm elkezdett utána kiabálni:-Várj meg te szemét,ne menj sehova!! Gyere vissza,elkaplak!!! Azt meséli,még egy kicsit szaladt utána,kiabált, hogy várja meg, de a sötétben meglépett előle(!)a pacák. Kérdeztem, mit tett volna,ha utoléri,és elkapja? Azt mondta,annyira nem ijedt meg,(és még utána sem lett idegbeteg,)hogy szétverte volna a táskáját a fején.

Teljes lelki nyugalommal, jól szórakozva mesélte el a történetet,az amúgy hat zárral zárkózó,mindentől félő ötven kilós barátnőm.Azt mondja, ő tudja,hogy ezzel a pacákban több kárt okozott, mint az őbenne.

Moziban voltam. Ez nagy szó mert legutóbb kb. három éve sikerült,akkor a Mamma Mia-t néztem meg. Most az Avatart.Tulajdonképpen nincs mit írni róla ,az összes lehetségest leírták már.Gyönyörű, nézzétek meg.Legközelebb megnézem Budapesten,3D-ben is.

Elég romantikus lélek vagyok(belül,na),én mégis úgy értékeltem,hogy számomra az a legfőbb tanulsága,hogy az emberi gonoszságnak nincs határa,és soha nem lesz vége a különböző indokkal való ember-természet-és egyéb irtásának.

A férjem szerint,aki viszont nem romantikus alkat,ez a film az élet szépségéről szól,és teljesen elandalodott tőle.Végül is mindkettőnknek igaza van,mert mindkettőről szól,és ugye, a választás lehetősége ezé a romantikus emberiségé.Menjetek moziba!

Az elég idősek tudják,hogy a cím azt jelenti,hogy elmentem az önkormányzathoz ügyet intézni.Mégis olyan érzésem volt,mintha a Tanácshoz mentem volna,megboldogult szocializmusunk kezdetén.Időpontra mentünk,csekk befizetve,papírok rendben. Igen ám,de 8 óra 10-re szólt a behívó,gyerekkel együtt. Mivel busszal érkeztünk, 8 előtt tíz perccel ott voltunk az épület előtt. Bementünk, mert hideg tél van és van várakozó rész az aulában. Igen,de a portás előtere le van választva a nagy előtérből,oda belépni nem lehet.Viszont a leválasztott rész pár négyzetméter,és több gyerekes,és egyéb  várakozó is összegyűlt odabent.Közben érkeztek a dolgozók és a portás felállt a helyzet magaslatára.

-Jó reggelt kívánok!! Jó reggelt! Tessék vigyázni!

-Jó reggelt! Tessék félre állni!

-Jó reggelt!!!-Tessék félre állni!!

Minden egyes dolgozó érkezésekor rendet teremtett,csak a "-Fogadás :jobbról-balról" nem hangzott el. A dolgozók értelemszerűen,fél percenként érkeztek,minden köszönés mellé odatette,hogy tessék félre állni!

Mindeközben az isten adta nép és gyermekei freskóként lapultak a falba, hogy az érkező nagyságok be tudjanak vonulni munkahelyükre,nyolc előtt öt perccel.

Hálás vagyok önkormányzatunknak,hogy bemehettem várakozni,melegedni,mint állampolgár,mielőtt időpontom volt.Hálás vagyok,hogy illeték fejében elintézték a papírokat.Hálás vagyok mindenért.Csak szörnyen éreztem magam már reggel nyolckor,a hatalmasok előszobájában,lakájlelkű portásuk segítőkészsége miatt.

A három kismalac az óvodáskorú gyerekek kedvenc meséi közé tartozik.Tanmese-szerű,de nem olyan szájbarágósan,mint a Tücsök és a hangya c. mese.A gyerekek azért szeretik,mert azt mondja el nekik,hogyan lesznek ők is nagyok,okosak,farkast legyőző kis emberkék. Pszichológiailag  arról szól,mikor jön el az a pillanat a gyerek életében,mikor már nem az öröm-elvet követi az életében,hanem a valóság-elvet,ösztön-én helyét átveszi a felettes én.

Arra tanít,hogy ne legyünk lusták,felületesek,és hogy kitartó munkával még a farkast( belső félelmek,rosszaság) is legyőzhetjük. A három szereplő közül most nem a legkisebb szerepe a fontos,mint a tündérmesékben, hanem a legnagyobbé,mert itt a fejlődést hangsúlyozza a mese. A gyerek egymás után mindhárom malaccal azonosítja magát,és felismeri a fejlődést,az okosodást,a naggyá válás lehetőségét. A legkisebb  malac szalma háza sietősen épült,mert menni kellett játszani, az öröm-elv érvényesült. A középsőnél van némi fejlődés,egy kicsit erősebb az ő háza,de ő sem fordított rá elég időt,gondot.Igazi eredmény a harmadik malacnál van: le tud mondani a játékról,elvégzi először a feladatát,ezáltal a jövőjét is befolyásolja egy kicsit,tesz önmagáért. A mese malacaival azonosuló gyerek is látja a fejlődést, maga vonja le a cselekedetei következményeit. A farkas megeszi a legkisebb malacokat,de érdekes módon ezt nem sérelmezik a gyerekek,mintha éreznék,hogy csak egy korábbi fejlődési szinten lévő malac tűnt el, és a nagyobb,okosabb-ugyanaz,de más-megmaradt.A farkas elpusztul a mese végén: az igazságszolgáltatás gyors,hatásos.Ez bebizonyítja,hogy még egy ilyen erős ellenséget is le tudunk győzni,ha az eszünket használjuk.A farkas a rossz megtestesítője-időnként a gyereki rosszaságé is,-a gyerek példát kap,hogy lehet  legyőzni.

A mese hatása az önmagát kereső gyermek számára nagyon fontos,nem ad szájbarágós magyarázatot,hagyja,hogy a gy. önmaga értse meg a dolgokat.

Volt anyósom kórházban van,holnap mehet haza.Legnagyobb gyerekemmel él együtt,öt éve, mióta meghalt a fia. Most megjelent a leánya és annak leánya,hogy elvinnék a mamát,amikor kiadják,oda,ahol ők laknak.Ezt leadták a kórházban is,a gyerekem háta mögött.A mama szerintem még nem tudja a merényletet ellene. Megjegyzem,öt éve nem láttuk a kedves családtagokat. Most kérik a mama ruháit,és a nyugdíját,a jövő hónaptól.Szerintük ugyanis nagyon sovány,rozoga mama,majd ők feljavítják.(80 év fölött milyen legyen egy operált beteg?)

Szerintetek mi van ilyenkor? Lopjam el a mamát,ha nem akarok cigány-vircsaftot rendezni a kórházban? Meghülyült itt mindenki,azt hiszem.Mit csináljak???

MI a mese?" MInden mese olyan varázstükör,amely belső világunk valamelyik összetevőjét tükrözi,és azt az utat,melyet meg kell járnunk,hogy eljussunk az éretlenségtől az érettségig".

Volt egyszer egy gazdag ember,akinek volt három lánya.Egyik útja előtt megkérdezte lányait, mit hozzon az útról.A két nagyobb lány drága ruhákat kért, a legkisebb egy fehér rózsát.Az apa hazafelé betévedt egy palotába, ahol élelmet és szállást talált,majd levágott pár szál rózsát.Ekkor bukkant fel a szörny és az apa életéért cserébe valamelyik lányát kérte. Az apa haladékot kapott,nem akarta lányait feláldozni,de mikor otthon elmondta,mi történt, a kisebb lány önként felkereste a szörnyet...

 Ez a mese is az élet egyik alapvető problémájára keresi a megoldást.A serdülőkor egyik nagy problémáját,a szülőkhöz fűződő viszony átalakulását segíti megérteni a gyereknek.Ebből a meséből derül ki a legjobban,hogy a szülőhöz való ragaszkodás, az ödipális kapcsolat természetes,feltéve,ha a felnőtté válás során leválik a szülőről és érzelmeit a szerelmére fordítja. A címmel ellentétben a mesében semmiféle szörnyűséget nem találunk.és már a mese kezdetén tisztában vagyunk vele,hogy a szörny fenyegetései üresek,nem akar mást, mint megszabadulni szörny alakjától,és elnyerni a szépség kezét. A meséből nem derül ki, milyen állat a szörny,ezért jó,hogy nem filmen nézzük: mindenki a maga által teremtett kedves szörnyet képzelheti bele a történetbe.

Mi az a szörnyűség,amivel egy hajadon szépség önként hajlandó találkozni? Bizony, a fehér rózsa jelképezi ajándékként az apai szeretetet,másrészt a szüzesség elvesztését.Az apa is tart attól hogy a szörny "kezére" adja a lányát,a lány kíváncsi is, fél is az elkövetkezendőtől. A szörny palotájában az élet három hónapig tökéletes,minden kívánsága teljesül a lánynak, fizikai síkon. De egy idő után alig várja az estéket,hogy érzelmi életet is tudjon élni. A három hónap ismerkedés alatt kiderül a lány számára,hogy a szörny, ami az állatias szexualitást jelképezi,igaz szerelemmel semmiféle ijesztő dolgot nem takar. Amikor visszamegy apjához, konfliktushelyzetbe kerül:döntenie kell apja és a szerelme között. Mikor rájön,hogy mennyire szereti a szörnyet,akkor lazulnak meg végképp az apjához füződő gyereki,úgy is mondhatjuk,ödipális szálak.Mikor rájön a lány,hogy nem kell választani a két szeretett lény között,akkor válik igazán érett,felnőtté. A házasságuk is jelképes,az emberi lét állatias és magasabb oldalát köti össze.A két férfi alakja is érdekes: belebetegszenek,ha nem igaz szeretetből szeretik őket,és meg is gyógyulnak,ha érzik ezt a szeretetet .

Ez a mese arról szól,hogy a szülői és a gyermeki  szeretet,ősrégi,titokzatos,szép dolog. A gyermek elhiszi,hogy mindent megkaphat szüleitől (fehér rózsa),de azt is elhiszi,hogy ő maga is mindent megtenne szüleiért,és ebből fejlődik ki egy másfajta, szerelemmé váló szeretet.Az ilyen gyerek felnőve azoknak is adhat boldogságot,akik ezt nem élték át.Nagy valószínűséggel boldoggá teszi a környezetét, békében él a világgal, önmagával.

Már évek óta csak a gyerekek kapnak ajándékot nálunk Karácsonykor.Meg a sógor egy kis bort,a mama egy kis rövidet,hugom egy kis valamit,és kész is van. Hogy tegnap reggel hétkor mit kerestem a Tescoban,azt konkrétan nem tudom megmagyarázni,elkapott valami vásárlási láz.Igaz,céltudatos volt, a kicsinek kellett még egy Lego,a nagyobb kapott egy bonusz DVD filmet.Ezután kiderült,hogy nincs karácsonyfánk.Irány a szülői ház, ott van ,egy méteres, kicsi, aranyos. Biztos volt, a fiúk hoztak egy két és fél méterest.Onnan tudom,hogy annyi,mert olyan magas a plafon. A fa törzse vastag, apa egy órát kalapálta,mire bele tudta verni a tartóba. Felállítva viszont ferde volt ezért,a tartóra rávágott,hogy kiegyenesítse, így az eltörött.Zarándoklat az egyik szomszédba,fával együtt,hogy hegesszék meg.Na ,kész,de a másik szomszédban sokkal szórakoztatóbbak a dolgok:úgy felkötözték a csomagtartóra a fát, hogy a gyereknek fel kellett mászni az autó tetejére,mert nem tudták levenni.Utána láncfűrésszel vágták méretre, de így is négyen vitték(tuszakolták)be az ajtón.Közben négyen kiabáltak, mi röhögtünk. Mikor mi kiabáltunk,ők röhögtek.

Fát behoztuk az ablakon,persze oda nem fért el ahova terveztük az egy méterest.Komoly logisztika után sikerült,jöhet a díszítés.A kisfiam még lelkes,ő maradt velem, mert a nagyok belefáradtak az eddigi teljesítményükbe.Feltettem még egy 400 db-os kültéri égősort,nagyon impozáns lett,így legalább én is látom hogy világít, nem a szomszédok. Boldog Karácsonyt! Reggel jön a Jézuska.

Van egy nercbundám.Másnak is van,de én érdekes módon jutottam hozzá.Lomizós-bolházós ismerőseim pakoltak éppen, mikor nekiállt a hölgy visítani.

-Fúj,mi az,ki ne szedd a zsákból, fúj ,állat!!

Gyönyörú,csokoládébarna rövid bunda,szőre csillogó, nem törött.Még mielőtt kidobták volna, megvettem 2000/azaz kettőezer forintért. A tisztítás és a béléscsere ötezer volt.A tisztítós hölgy szerint előző tulaja sem szerette az állatokat,vagy nagyon szerette,és nem hordta.No kérem, hova lehet felvenni egy nercet? Hát boltba nem,az oviba nem,a sportpályára nem,színházba meg általában nyáron járok. Itt a tél,fázom,nincs téli kabátom,a munkanélküli központba nem állíthatok be nercbundában!(Úgy jártam mint az Esterházy család a kitelepítés után, nem volt másuk, csak ezüst evőeszköz-készletük,azzal ették a paprikáskrumplit is.) Ami van,hat éves,csinos hosszú és nem meleg. Kell egy kabát! De aki munkanélküli,az nem vesz kabátot,az otthon marad,melegszik otthon. És lőn csoda.Társadalmi munkám elismeréséül kaptam egy vásárlási utalványt a város legdrágább butikjába.Hogy veszek én ott tízezerért kabátot? Benéztem. Finom szinek,formák,anyagok tapintásuk,mint bársony...első árcédula:32 000 ft.,a többi ugyanígy vagy még több.És akkor leakasztottam a hosszú fazonú dzsekit,amibe első látásra beleszerettem. Ára:10000 ft .KIrály,ezt kérem. Közben ráértem nézelődni, és akkor jött az újabb szerelem:egy hosszú,fekete-fehér,csoda. Felpróbáltam,bár ne tettem volna! Úgy néztem ki,mint egy királylány, mint egy dáma, mint Audrey Hapburn,mint én,10x jobb kiadásban.Az eladónő is beindult:-gyönyörű,magára van öntve,stb...Viszont megnéztem az árát:28 ezerről leárazták 13 ezerre. Hogyan vesz az ember lánya,télvíz idején két kabátot saját magának,ebben a gazdasági helyzetben? Istenem,régi szép idők,mikor még azt vettem és akkor, amit és ahol akartam! 

Az oviba megjött a Mikulás. Alig vártam.-KIsfiam- kérdezem,-na,milyen volt,igazi Mikulás jött hozzátok?

-Nem,ez nem igazi volt,hanem a Tibi bácsi,de kérlek az óvónéninek ne áruld el!

Szakmailag teljesen helytelen,és kíváncsi vagyok ,a rendszerváltás után hány évvel jönnek rá,hogy még mindig az orosz mintát követik ebben a"gyedmaroz"-ban? Mondjuk  már 20 éve is azt tanították a főiskolán, talán nem kellene megszemélyesíteni, mert ezzel inkább csak ártunk. Meg egyébként is tanultunk hozzá némi gyerekpszichológiát.

A másik fontos: miért kell előbb ünnepelni az óvódában, mint otthon?  Nem érne rá hétfőn megjönni a Mikulás az oviba,de titokban? Azt is csak nekem tanították,hogy az intézmény ne menjen a családi ünnepek elé,hanem a várakozásban,készülődésben segítsen? Biztos én vagyok az ostoba,mert én itthon vagyok, a sok jól képzett óvónő meg dolgozik.

Minden szülő meg van győződve a lelke mélyén, hogy az ő gyereke extra,különleges,csodalény,és ez jól is van így. Ha a tények nem ezt mutatják,akkor ugye két választás van:-elhiszem, hogy nem az,vagy a tények ellen hadakozom, nagyjából az iskoláskor végéig. Extra eset Norman Bates. Ritka az igazán őszinte elfogulatlan szülői vélemény,az érzelem a legnagyobb úr,és ugye zsigerből szeretjük és védjük a gyerekeinket.

Ráadásul mindenki meg van győződve róla,hogy csak ő tud gyereket nevelni,mindenki más hülye hozzá.  Nos én is . Én jól neveltem a gyerekem. :))))Megkapott mindent ahhoz, hogy okos értelmes, kedves, udvarias, toleráns, figyelmes stb.,stb. legyen . Hogy nem az? Hát a neveléssel (illetve a nevelési elvekkel) nincs baj, csak a gyerek lett kamasz.Félretéve az iróniát,tényleg jó gyerekem van.Jól tanul, a suliban szeretik,csak dícséretet hoz évek óta,nincs konfliktusa senkivel .Ezért lepődtem meg nagyon mikor azt mondja az iskolából hazajövet:-Ma összevesztem a takarítónővel!! Nagy cirkusz volt!

-Hogy kivel?

-Tudod,van az az idősebb nő, kijött az egyik teremből, mi kint ültünk előtte, és egyből nekiállt üvölteni,hogy mi ne kiabáljunk. A lányokkal ültünk,tanítás ott nem volt és leüvöltötte a fejünket.

-Mondtam neki,hogy ezért nem kell így kiabálni,értünk mi a szóból is, meg hogy nincs joga velünk kibálni,erre azt kérdezte,hogy veled is ilyen szemtelen vagyok-e.

-Velem?!

-Hát, hogy anyámmal is így beszélek-e.Mondtam neki,hogy anyámat tisztelem, magát meg nem!!

-Ezt mondtad? És mi lett?

-Semmi,otthagytuk.Ő meg dilizett tovább.

Láttam hogy zavarja a dolog,késöbb,mikor újra visszatért a témára,elmondtam, hogy itt akkor sem lesz igaza, ha igaza van ,mert senkivel nem beszélünk így. Egy gyerek meg nem beszélhet így egy felnőttel,mert a tiszteletet akkor is meg kell adni, és nem anyázunk egyből.(Nem prédikáltam sokat)

-De hát ő anyázott!!

Mondtam,hogy ebból biztos lesz ofői elbeszélgetés,mert a takarítónő nem fogja annyiban hagyni, úgyhogy keresse meg,és kérjen elnézést a hangnemért. Húzta a száját rendesen. Másnap:ragyog a gyerek.-Nem fogod elhinni!! Beszéltem a nővel, kölcsönösen elnézést kértünk egymástól, és azt mondta,ne haragudjunk,kicsit túlreagálta a dolgot! Nem gondoltam, hogy egy felnőtt ezt megteszi!!

Tanulság? Nincs. Mindenki vonja le.Vannak még csodák.Köszönöm,asszonyom.

Buszon ülve leszek enyhén rasszista,ezt nem hittem volna.(Bármely népcsoport tagjával történhetett volna,ma őket sem szeretném.)

Két jól öltözött roma nő ül előttem, messzebb,de olyan hangosan mondják az igét, hogy még a vezető is hallja.Hallja,de nem érti,mert romául mondják,kivéve azt,hogy millió. Ezt már vagy hússzor elkiabálták egymásnak,millió, milliók. Biztos front van, máskor nem szoktak idegesíteni. Felszáll egy roma kisfiú,hatalmas ováció,puszik,gratuláció.Magyarul:

-Na mesélj,hogy kapartad? Hányat vettél? Apád mit szólt? Elhitte?

-Hát ,fölhívtam,hogy nyertem 5 milliót,de nem akarta elhinni,alig akart értem jönni ,mert a sorsjegyet haza kellett vinni először,majd később fizetik ki.

Reggel megölelgettem kisfiam:-Te mikor nőttél meg ennyire,olyan nagyfiú vagy már!

-Nem tudod, hogy a kisfiúk éjjel nőnek? Azért,hogy az anyukák ne lássák!(5 éves)

Kamasznak köszöntem reggel!:

-Szia,jó reggelt!

-Hm.-fejbiccentéssel.

-Kérsz kakaót?

-Ja.Én.(ő csinálja meg)

-Hány órátok lesz ma?

-Nem tom.

-Edzésre mész?

-Ühüm.

-Dolgozatnál ügyes légy,figyelj oda,szia!

Fejbiccentés és eltávozott.

Majd délelőtt telefonál kétszer, és elmondja,mi történt a suliban,ki mit mondott,csinált.Délután kétszer telefonál,elmondja,mi volt edzésen,mikor jön haza, mi legyen a vacsora,mik a hosszú-és rövidtávú tervei,mit gondol az életről.

-Így lesz:

-Szia,kisfiam,nagyfiam ,drágám, életem,... valamelyiket mondom majd.

-Hm.

-Mi újság?

-Semmi.

Azért köszönhetne,ha hazaér.

Kisgyerekkorom legszebb emlékei közé tartozik a Mikulás.Soha nem láttuk, bármilyen későig vártuk,de mindig jött,hozott mindent:könyvet, narancsot,édességet.Ennyi volt a minden,és nagyon örültünk neki.Ráadásul egyszer jött, egy helyre lepakolt,és eltünt egy évre.Csoda volt az a várakozás,a visszaszámlálás,és este a cipőpucolás.Kérdés volt mindig,hány cipöt szabad kitenni az ablakba,lesz-e mindbe ajándék.Reggel mindig korán ébredtünk,a piros zacskó csillogása már az ágyból jól látszódott,és rohantunk az ajándékért.Ismétlem:narancs,édesség,könyv.Máig emlékszem arra az érzésre.

Most gyűlölöm a Mikulást!!!! Elvették a gyerekektől a várakozás,a meglepetés örömét,a saját Mikulásomat lecserélték mindenféle gagyi Mikulásra.Természetesen a novemberben elkezdődött ünnepekről, a boltokban izzadó százezernyi Mikulásról,a média hülyeségéről beszélek. A hagyományt megpróbáltuk a mai korral összehozni,de nem sikerült. Így  össze-vissza hazudozunk a gyerekeinknek Mikulás,Karácsony, Húsvét alkalmából és azt hisszük,jót teszünk vele. Az utcán ,ha jó napja van 5-6 Mikulást is láthat.Ha tv-t nézünk ,olyan történetek vannak,hogy csak pislogunk.Ráadásul belekeveredtünk az amerikai müsorba:karácsonykor jön a Mikulás.Ezt magyarázd el. Novembertől nézegetheti a gyerek a boltokban az ő szemmagasságában kirakott rengeteg mikulást,és magyarázkodhatsz hülyeséget,hogy te miért nem veheted meg,most éppen.

Amúgy szülőként az ember időnként sodródik az árral,mert kénytelen,a nagy civilizációból nem tudok kivonulni a saját elképzelésemmel.(A karácsonyról külön véleményem lesz.)Látszólagos az ellentmondás abban amit írtam. Ha nekem szép volt miért venném el a gyerektől ezt a csodát? Nem elvenni szeretném, csak egy kicsit másképp láttatni a dolgokat. 

A gyereknek addig igaz a mese, amíg betartják a mesei szabályokat. Aki nem létezik, illetve a gyerek fejében létezik, azt nem szabad megszemélyesíteni.Láthatatlanul jön,ajándékoz és megy.Nincs kontaktus és konfliktus ( hány kisgyerek estéje megy tönkre,mert halálra rémültek a Mikulástól) és olyan Mikulás hozza neki az ajándékot, akit ő elképzelt magának. Késöbb így nem tekinti szülői átverésnek, hogy az ő fejében lévő mesebeli alak pakolt a csizmákba.

Az üzletközpontok,média,utca, óvódák megszemélyesített Mikulásai ezt az örömöt és mesét veszik el a gyerek életéből. Tudjátok,mikor a gyerek felismeri a piros cuccban apát,a szomszédot,a kissé spicces ismerőst,az nagy élmény. Nekünk.

Másik blogon megy a polémia: írhatok -e a gyerekemről jogainak csorbítása nélkül.Szerintem állampolgári jogom van bárkiről írni,a gyerekemről meg anyai jogom is.

Kötelességem viszont úgy,ahogy az emberi normák,tisztesség megkívánja.

Szülői jogról jut eszembe: a gyerekkel kapcsolatos egy másik kedvenc hülye kérdésem is:  -mi legyen a neve? Van-e jogom szülőként elnevezni a gyereket? Ugye hátha ártok vele. Ha ritka név, az a baj ,ha kommersz az a baj, csak a gyereket nem kérdezi senki.

 Mennyivel jobb a természeti népek névadási szokása.Serdülőkor után megkapja az addig( külső vagy belső tulajdonsága miatt)kiérdemelt felnőtt nevet,és azt viseli boldogan.

A kicsi a múltkor mesélt egy gyerekről,:- Őt is úgy hívják, mint engem,de nem baj!-És neked tetszik a neved kicsim?

-Hát persze, ez jó név, nem baj hogy másnak is van olyan neve,mint nekem !

A nagyobbik azt mondta a mútkor,hogy imádja,hogy az egész országban egyedül viseli azt a nevet,amit kapott. Ez nem volt szándékos (annyira), csak ez a név tetszett mindkettőnknek.

A legidősebb teljesen átlag névvel és egy belőle képzett jó becenévvel jól elvan,régóta.

Nálunk, hála nekünk, a névadás jól sikerült. Mi lesz a következő nagy össznépi gyerekprobléma?

Múltkor valaki számon kérte rajtam, hogy azt írtam:a tv-ben láttam valami marhaságot. Pedig most újra ott hallottam a szörnyű hírt, és egy kicsit továbbgondoltam. Tehát:-a hazai csirkeállomány nagy része,10-ből 7-8 fertőzött szalmonellával. Lecseng a H1N1,mi lesz jövőre?  Figyeljétek meg,kezdődik a beetetés, most jön a csirke!!

Tehát a jövő évi projekt:a csirke és a szalmonella lesz a közellenség. Azt tudják a "tudósok",hogy eddig is így volt, de az EU. mostantól szigorúbb lesz ez ügyben.Nem lehet ennyi szalmonellás csirke az országban!!!

Tegyük félre azt,hogy kell-e oltás. De ha beadják a gyerekeknek, a 75%-a megy a kukába,mert influenza oltásból nem létezik gyerekadag, mert a gépsort drága lett volna átállítani. Este mondták a híradóban. A népnek nem drága a 2000ft-os oltás 75%-a?Mondjuk beadatom a gyereknek,és kifizetem a negyedét,szerintem ez így jó,mert nekem is drága a gépsoromat átállítani.

Ki sem kell lépnem,hogy szidhassam a közlekedést. Mondjuk a kukások nem közlekedés csak majdnem.Zöldhulladékot szállítanak ma,két hete tárolom,többször el is áztak a zacskóban.3 zsák, az utcában egyededül nekem van szállítanivalóm.Írták, hogy ki fogják önteni ellenőrzés végett, de nem vettem komolyan. És aki vmi mást belerakott,azt gondolom ott is hagyták. Ez a szabály, én betartom,ők is betartották.Kiöntötték,elvitték, a 3 zsákot szétszórva az utcán hagyták,az egyiket a pocsolyában.

Kérdés 1.:-Nem  lehetne a szakadék zsákokat is összegyűjtve elvinni?

Kérdés2.:-Miért szórták szét?

Összeszedem(jelzem, szakad az eső),és belerakom a szelektív műanyagba.de mérges vagyok.És kösz,hogy elvitték.

Ady vs. Nemere miatt jutott eszembe.Szerintetek vannak élö-ma élö- jó tanárok is??

Mindenkinek csak az emlékeiben él ilyen tanár.Na ez most vagy a megszépítő messzeség, vagy ekkora nihil van. Írjatok már ma élő klasszikusról is,akit ma szeretnek a gyerekek!
Legalább egyet szedjünk össze,és még életében dícsérjük meg !

Két éve nincs hivatalos munkám,ahol most dolgzom,azt ingyen csinálom,szerelemböl.Majd lehet,hogy tudnak fizetni,de lehet,hogy nem.

Pénteken,okt.23-án  az ünnepnapon felfedeztem egy álláshírdetést a KSzk-n.Beadási határidő:okt. 23.-döntés: okt.26. Ne tegyétek ezt velem!!!/A szünetben, amikor nincs iskola/

Önéletrajz,kísérőlevél,és még csak el sem fogják olvasni.Itt ülök gyomorgörccsel két napja,

tudom,hogy alkalmas vagyok a munkára, sőt már megint túlképzett egy kicsit,és senki nem lesz kíváncsi a fejemre.Sem kívül, sem belül. Múltkor jelentkeztem valahova,ismerőst hívtam, hogy mik a kritériumok,mégis egy mi kell egy pedagógustól manapság? Kedves volt,elmondta, hogy a fő szempont a 30 év alatti életkor, a főnök az idősebbek papírját nem is kéri.Így is lett, még csak fel sem hívtak:-Te hülye,megmondtuk...

Most mi lesz? Bámulom a telefont,és valami csodát várok. Valami emberit.Nem kell ahhoz munkahely, hogy terrorizálva érezd magad.

Már írtam, hogy Apa jár az autónkkal. Időnként ez úgy néz ki,hogy 8-kor leparkol a munkahelye előtt,és este5-kor eljön onnan. Időnként megbüntetik, de nem ez a fontos.

Valami nagytudású nekitolatott az autónknak fényes nappal.és eltávozott,egy szó nélkül.Csak kicst horpadt be, a kalapálás, festés kb. 50000 lesz.Hát kösz.

Pár hónapja belénk jöttek egy körforgalomban, mert a vezető nem ismerte a dupla körforgalom szabályait.Ugyanezen a helyen sérült meg az autónk.Vonzás törvénye itt bezzeg müködik.

Megint közlekednem kellett.Katasztrófa ez a busz,gondoltam eddig...

Második megálló,kórház.Én már a "helyemen"ülök, az egyszemélyes (áldja meg érte az ég a tervezőt) első ülésen.Gyors kitekintés, ki utazik délben ahelyett,hogy az ebéddel lenne elfoglalva. Leltár: betegek, gyógyultak, kísérők,öregek,egy -két" otthonból" a városba menő,ú... a régi matektanárom,, és a néni. Vagy nő. Vagy zombi.Vagy menekült.Vagy mi??

A feje vonzza magára a tekintetet először, ahogy szépen áll sorban a többiek mellett. A homloka csupa rászáradt vér,ahogy elfordítja a fejét, látom,hogy a halántéka is, le egészen az arccsontjáig. A haja a rászáradt és letörülgetett vértől csatakos,amúgy már száraz. Alul pamut hálóing van rajta, azon hosszú pullover,vékony kabát.Szakadt orrú harisnya,kilóg a lábujja, otthoni papucs. "A Lajos" jóindulatából sincs több 7-8  foknál.

Jegye van, ügyesen kilukasztja, leül hátul és utazik.Szakadtan, véres, fejjel,alulöltözötten.

Mi is utazunk. Némán, közömbösen,(mindenki úgy tesz,mintha nem látná,) megyünk a dolgunkra. Itt tartunk.

Múlt heti buszozás:

-Jó napot!!Hogy van?

-Jól, csak ez az időjárás.../verőfényes szép nap volt/

-Az,az.Ma azér' még jó, de reggel mondta a Lajos, hogy holnap 5 fokkal hidegebb lesz.

-Én is hallottam a Lajost, mondta.

Meghívtak egy MlM-es elöadásra.Ha tehetem, egyszer elmegyek mindenkihez,egyrészt,mert10 éve tagja vagyok egy ilyen hálózatnak, másrészt hátha tud valaki még újat mondani ezzel kapcsolatban. Ez mondjuk évek óta nem sikerült, most igen.

EZ egy új termék. 2 hónapja hivatalosan bejegyzett, és az emberi lustaságot és ostobaságot lovagolja meg.Tehát végy egy tapaszt,(hatot, mert az az induló adag),ragaszd fel--és jön a csoda: tele leszel tőle energiával,és le fogsz fogyni!!

Sőt!! a tapasz a zsírt átalakítja izommá!

Azt hiszem, itt kellett volna kérdezni, vagy eljönni,de mi udvariasan megvártuk a végét.Tíz éve hirdetem az egészséges életmód fontosságát, a mozgás, a megfelelő táplálkozás,táplálékkiegészítők szerepét és tessék.  Felteszed a tapaszt, nem kell életmódot váltanod,koplalni, megmozdulni,csak fizetni.  Szép új világ...

Viszont,mint minden, az elején jól fizet...

 A tegnapi buszos történet vége(azt hitte valaki,hogy lehet happy?):

Két órával később haza,ugyanaz a busz, ugyanaz a család. Mindenkinek van (!!)előrevásárolt jegye, szépen felszáll mindenki. Nem voltunk sokan,szépen hátramentek. Megállóban jeleztek,sofőr kinyitotta nekik az ajtót,az elsőt nem, mert se le-se felszálló nem volt.

Az egyik hölgy megverte a busz oldalát:-Te szemét!! Nem látod hogy itt van a mama fájós lábbal ,te meg nem nyitod ki neki az első ajtót!! Hogy döglenél meg az első kanyarban!!

Néztem a vezetőt,aki látta rokonszenvemet,(az első ülésről)és azt mondta:- Nem tehetek semmit.Ezek feljelentenek,és nem lesz munkám.

A tegnapi főzőcske eredménye: Apa parizert evett kenyérrel,a nagyobbik azt nem tudom mit, a kicsi evett pár szem tésztát. Kiváló. Maradt egy kis vadpörkölt, egy kis csirke-ehetem őket úgy, hogy nem is szeretem a húst.Tudom demagógiában ez úgy hangzik, örüljek,hogy van mit,de ez mégsem igazság.

Kint teljes időjárási anomália van. Mi ez?! Milyen jó, hogy itthon lehetek!!!